• Mit csinálsz?
• Segítek, hogy embernek érezhesd magad.

Miután Amelia kigombolta Dan ingjét lecsavarta a tégelyfedelét jobb gyűrűs és mutató ujját összezárva belenyúlt az olajba majd összedörzsölte kezeit. Először Dan  bal kezét kente be, jó alaposan.

Dan csak a selymes lágy simogatást érezte. És elcsodálkozott rajta, hogy milyen kedves osztálytársa van.  Miután bekente Dan balkezét újra belemártotta egyik ujját az olajba és rátért Dan jobb karjára. Mikor készen lett szólt Dan-nek, hogy most a fejét és a nyakát fogja bekenni. Ezért megkérte, hogy csukja be a szemét.  Amelia finoman beolajozta Dan homlokát és sorban tovább haladva mikor végzett beolajozta Dan nyakát.  Dan kinyitotta a szemével egyenesen belenézett a felette álló Amelia gesztenyés barna szemébe. Percekig nézték egymást. Amelia akarattól függetlenül közeledet Dan-hez.  Pár perc múlva ajkuknál már csak egy leheletnyi távolság volt.  Dan megemelte magát és megcsókolta Ameliat. Aki automatikusan viszonozta a bensőséges közeledést.  Becsukta a szemét és csak az érzéseire hagyatkozott. Előke magát Dan közeléből pár másodperc múlva.

• Sajnálom, ennek nem kellet volna megtörténnie.
•  Ne sajnáld én csókoltalak meg.
• De neked Peyton tetszik!
• Eddig én is azt hittem.  Most viszont nem tudom, mit akarok.
• Tényleg? Nem csak a csalódottságodat akarod kompenzálni?
• Nem terveztem, hogy megcsókollak. Amikor megláttalak felettem, és ahogy közeledtél felém. Nem tudom. Egyszerűen azt éreztem, hogy itt vagy nekem. És annyira jó érzés volt.  Nem akartalak megbántani.
• Én is ezt éreztem.

Amelia visszasétált Dan ágyához és bekente felsőtestét is. Próbált távolságtartó lenni hűvösséget és merevséget sugárzott.  Miután befejezte az ablakokhoz ment és kihúzta a sötétítőfüggönyt.  A napfénye most már nem égette Dan bőrét.

• A látogatás idő lejárt! - szólt az ajtóból a seriff.
• Máris megyek.  Szia Dan majd holnap is jövök.
• Nos ha holnap is meg akarod látogatni a barátodat ne ide gyere. Az orvosa szerint már jobban van. Ezért Szerón kancellár úgy döntött, hogy holnap megkezdődik a tárgyalás.
• Ne aggódjon, ott leszek amikor felmentik!

Amelia az éles megjegyzése után elment.

• A barátaim?
• Nekik is szóltam, hogy már ne jöjjenek vissza.
• Hogy van a húga?
• Mit érdekel téged? Te jutattad ide!
• A seriff megfogta a Merci-s dobozt és elindult kifele.
• Hé az ,az enyém!
• Csak volt, most már az enyém.

A seriff otthagyta Dan-t egyedül. Egy két óra múlva volt csak társasága akkor is csak azért mert bevitték neki a vacsorát. A vacsora valamiféle zöldes színű zselé volt.

• Köszönöm, de nem vagyok éhes.  Mondja, nem tudna inkább egy kis vért adni?
• Sajnálom nem tehetem.

A nővér kivonult a vacsorával amihez Dan hozzá sem nyúlt. Az éjszaka folyamán csak gondolkozott.  A tárgyaláson, életen, halálon gondolkozott.  Vajon hiányozna- e valakinek, ha meghalna a családján kívül? Az emberek meddig fogják utálni? És ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejében.  De más fajta gondolatok sem hagyták nyugodni.  Állandóan Peyton-ra és Amelia-ra gondolt. Peyton valóban tetszik neki olyan szép lány , de közben itt van Amelia akivel csókolózott ami olyan jó volt. És ő is tetszik neki. Talán el kéne felejtenie Peyton-t hiszen neki mégiscsak barátja van. Amelia pedig nem csókolta volna, úgy ha lenne barátja. Meg kéne próbálni Amelia-val. Jutott a következtetésre úgy negyed egykor.  Másnap reggel hat órakor  Lydia ébresztette fiát.

• Jó reggelt ideje készülnöd.
• Tessék?
• Mégis mit gondoltál? Kórházi ruhában fogsz megjelenni hát nem! Hoztam neked ruhát amit felvehetnél.
• Szívesen felvenném anya. Csak az a baj, hogy ide vagyok bilincselve az ágyhoz.
• Tudom én. De a  itt van nálam a kulcs.
• Lydia közelebb ment fiához és felszabadította Dan csuklóit a bilincsek fogságából.
• Köszönöm.
• Igazán nincs mit. Most menj fürödj meg iszonyatosan büdös vagy.
• Köszi anya én is szeretlek.

Dan a kórteremből nyíló fürdőszobába ment.  Letusolt utána a fürdőben található fehér törülközővel megtörölte magát majd a derekára kötötte.  Kiment a tusolóból kiküldte édesanyját és felölözött. Feketenadrágot fehér rövid ujjú inget vett fel. Ahhoz, hogy felvegye a   mélyvörös nyakkendőt és a sötét fekete zakót Lydia-val kellet, hogy veszekedjen. Kimondottan utálta a nyakkendőt amit ő póráznak nevezett, a zakót meg egyszerűen azért nem akarta felvenni mert szerinte így is túl volt öltőzve . De végül mint mindig Lydia akarata érvényesült.

 Félnyolckor elindultak a tárgyalásra. Dan-t a seriff kísérte bilincsben és a szabály szerint Lydia csak távolabbról követhette őket.  A bíróság két utcával arrébb volt.  Dan –t egy kék padlószőnyeges terembe kisérték.  A fa székeken a szigetlakói ültek. Köztük ült még Madame Blance, Anne tanárnő, Thomas és sleppje, Peyton és Amelia. Természetesen Chris, Lukas és David is a tárgyalóteremben volt. Dan-t átvezette a seriff a „kordonon” és leültette a bírói pulpitussal szemben lévő baloldali asztal mögé. Miután Dan leült a seriff kifárad a tárgyalóteremből, Rose már Dan mellett ült.  Az asztalon több papír hevert toll és egy fekete mappa.

• Szia Dan. Ne félj segítek rajtad és rájönnek, hogy ártatlan vagy.
• Remélem.
• Dan körbepásztázta a termet.  A barátai biztató felfelé mutató hüvelykujjal biztosították támogatásukról.  Mikor Peyton-ra ért tekintete a lány rosszallóan ránézett és rögtön másirányba terelte tekintetét. Amelia biztató gyengéd mosolyt csalt arcára.  És halkan suttogott egy egyszerű rövid mondatot.  Amit Dan sikeresen leolvasott a szájáról.  Minden rendben lesz.  Thomas már nem volt olyan kedves Dan-nel. Jobb mutató ujját végig húzta nyakán. Neked véged van. Artikulálta könnyed mosollyal   A következő pillanatban Dan a jobb oldali asztalt nézte mögötte pedig a tanács egyik tagja ült. Ugyanúgy nézett ki mint Rose. Vörös hosszú köpenyt viselt. Fejét a vörös köpeny csuklyájával fedte el. Szerón pontban nyolc órakor megjelent. Hosszú fehér ruhát viselt mélykivágású dekoltázzsal. A ruha fehér anyagát aranyszínű cérnából készült minták díszítették. Mindenki felállt jelenlétére és csak akkor ültek le, miután Szerón helyet foglalt. 
• Daniel Matthew Valesco ügyének tárgyalását. Megkezdjük. Szólítom a vádképviselőjét.
• Köszönöm kancellárasszony.
• A tanács tag felállt székéből és az asztal elé sétált egészen közel Szerónhoz.
• Ott az a fiatal vámpír megszegett egy régi paktumot és a vámpírtanács három fő törvényének egyikét.  Itt a kezemben annak a bizonyos okiratnak a másolta. Idézem. „ …Természetfeletti lények számára biztosít a szigetünk oktatási intézmény építésére szolgáló területtett. Amennyiben a sziget összes lakóját és leszármazottait amnesztiában részesítik…” A másik elitélendő dolog, hogy szembeszegült velünk a tanáccsa!. Több évszázada betiltottuk az emberek vámpírrá változatoztatását.  Miért tettük? Azért, hogy a vámpírok vámpíroknak szülessenek és, hogy tiszta legyen a vérünk., hogy megteremtsük azt a légkört, amiben most jelenleg is élünk.  Nem hagyhatjuk, hogy egy botlás tönkre tegye évszázados munkán sikeresnek látszódó gyümölcsét.  Kancellárasszony kérem, sőt követelem, hogy Daniel Valesco kapja meg tettért a legmegfelelőbb büntetést. Ami számára csak a halálbüntetés lehet. 
• Köszönöm az érvelését. De a végső döntés előtt most a védelem kap szót, hogy meggyőzzenek az állítások valótlanságáról. 

A tanácstag visszaült a helyére Rose pedig ugyanúgy felállt mint vetélytársa.

• Köszönöm a szót. Védencem ártatlan! Nem szegett meg sem törvényt sem pedig ősi paktumokat. Ő egyszerűen egy fiatal diák, aki segíteni akart egy bajba jutott nőnek. Mint mindenki tudja a vámpírvér emberek szervezetében képes a gyógyításra  és bizonyos helyzetekben még a vámpírokon is segít. Nevette el magát Rose. 
• Ez mind szép is és jó is. - szólt közbe a vádképviselője.
• De van egy tanú  aki mindent látott. Szólítom a vád padjára Paige Anderson-t.
• Tiltakozok!
• Kiáltót fel Rose.
• A tiltakozást elutasítom!  A tanú kihallgatását engedélyezem.

Paige Anderson felállt  helyéről ő az ötödik sorban ült, de tudta, hogy nagy valószínűséggel ismét ki fogják hallgatni. Miután beült a tanuk padjába megkezdődőt a kihallgatása.

• Nos Paige Anderson el tudná mondani mit látott azon az ominózus éjszakán?
• A nővéremhez tartottam azon az estén. Éppen a kocsmánál jártam és  akkor hírtelen megláttam a kocsma mellet, azt a szörnyű dolgot.
• Mit látott pontosan?
• Azt a nőt vérben feküdt nyakán  két éles sebbel.  És mellette azt a fiút. - kinyújtott jobb karral mutatott Dan felé.
• Hogyan nézett ki Daniel Valesco? Le tudná írni?
• Az arca eltorzult volt a szemei vörösek voltak látszódtak a véres szemfogai. És úgy láttám, hogy a csuklója is véres volt mintha pont akkor sebesítette meg. 
• Tiltakozok!
• Elutasítom!
• Köszönöm a segítségét Anderson kisasszony. - mondta fölényesen a tanácstag miközben visszaült a helyére. 
• Most a védelem kap szót. - közölte Szerón.

Rose felállt és lassan a tanúhoz sétált.

• Azt látta, hogy Daniel keze véres volt?
• Igen azt.
• És azt látta, amikor Daniel Valesco megtámadta az áldozatot és ivott a véréből?
• Nem azt nem láttam.
• Tehát csak azt látta, hogy Daniel  csuklója sebes  és elvolt torzulva az arca mint egy táplálkozó vámpíré?
• Igen pontosan.
• Kancellárasszony ez nem bizonyít semmit!  A jelenet,  amit  Paige kisasszony látott az arra is utalhat., hogy miután Daniel Valesco meglátta a megtámadott nőt  segíteni akart neki , és úgy ítélte meg, hogy talán az a legjobb megoldás ha ad neki a véréből. És ön akkor érkezet oda és értette félre a segítségnyújtást.
• Tiltakozok!
• Elutasítva! - hírtelen a hatalmas fa ajtók kinyíltak és a seriff rohant be.
• Ne! Ne!
• Ordította miközben egészen Szerónig futott.
• Mi ez az egész? - ordított fel Szerón.
• Elnézést. - zihálva beszélt miközben a szúró oldalát fogta.
• A húgom..
• Igen mi van a húgával?
• Felébredt! És jól van.  - hebegte habogta össze-vissza. 
•  Nagyon örülök neki, de nem hiszem, hogy ez egy olyan horderejű dolog, ami miatt megzavarhatja a tárgyalást!
• Kérem kancellárasszony nem fejeztem be.  A húgom emlékezett az őt ért támadásra. És azt mondta, hogy emlékszik a pillanatra, amikor egy vörös hajú nő megállt előtte.  A vörös hajú nő megtámadta. Egy dologra emlékezett még, hogy egy diákfiú segíteni akart rajta. Azt mondta neki, hogy segít rajta, nem lesz semmi baj.
• Köszönjük az információkat. - Szerón felállt kékbársonnyal borított székéből.
• A döntés meghozásához mérlegelnem kellett a gyanú bizonyítékait és a szemtanú állításait.  De a legnagyobb horderővel mégis a seriff szavai értek fel. Figyelembe véve, hogy a megtámadott fél kórházban lábadozik.   Elfogadom a seriff hallomásból tett tanúvallomását. Nem szeretném ragozni a döntésemet. A mai napon bebizonyosodott, hogy Daniel Metthew Valesco ártatlan.

Szerón egy kalapácsütéssel érvényesítette döntését. Mindenki ujjongót kivéve  Thomast és sleppje, akik azért mentek a tárgyalásra, hogy jót szórakozzanak Dan szenvedésén.  A seriff lehajtott fejjel közeledet Dan felé.

• Sajnálom  túlságosan  is elragadtattak az érzelmek hiszen a húgomról volt szó.

Dan béke jobbot nyújtott a seriffnek.  Majd édesanyja ölelte át édes kicsi fiát.

• Látod, megmondtam, hogy minden rendben lesz. - suttogta a fülébe.
• Igen neked mindig igazad van. -  mosolyodott el Dan. 

 Barátai megveregették a hátát és David rögtön meg is jegyezte, hogy ünneplésként egyenek valami jót.  Dan csak a távozó Amelia-t és Peyton-t figyelte.  Gondolkodás nélkül a lányok után ment otthagyva csapot-papot.  A lányokat az épület előtt érte utol. Lefutott a lépcsőkőn és kiabált.

• Amelia várj!
• A lány rögtön megfordult és bevárta Dan-t.
• Örülök, hogy szabad vagy 

Dan válaszként  megragadta Amelia derekát magához húzta és szájon csókolta. Amelia tágra nyílt szemekkel nézet fel Dan-re mert ugyebár Dan egy fejjel magasabb volt tőle.

• Ez most miért? - látszott rajta  hogy zavarja a helyzet. A fiúk is a lépcsők tetején figyelték az eseményeket.
• Ez az a csók volt, amit én akartam adni neked.  Annyira jó volt, hogy mellettem állttal. Észre vettem a szépséged és a kedvességedet, amit felém mutattál mikor mindenki elítélt még olyan is akit nagyon kedveltem. Utalt Dan az Amelia - tól  két lépésre álló Peyton – re.
• Rájöttem, hogy te nagyon értékes vagy. És többet jelentesz, mint egy szimpla barát.
• Tényleg?
• Igen. - mosolyodott el  Dan.
• Amelia újra megcsókolta Dan-t. Peyton elfordította arcát, a többiek közelebb mentek hozzájuk.
• Milyen mázlista megnyeri a pert és még nője is lesz. - gondolta magában  Chris.
• Hé gerle pár? - szólt közbe David.
• Mondjad.
• Na akkor most megyünk falni?
• Mehetünk - jegyezte meg Dan.  
• Akkor ti most jártok?  - kérdezte Peyton fanyalgó hanggal.

Egy másodpercig Amelia és Dan egymást nézték és egyszerre válaszoltak.

• Igen!

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2014.01.17. 16:27 elég kula vagy hallod fojtatás xdd

2014.01.17. 16:18 ndvkls az foLYtatás