Nem hinni a szerelemben…
Elijah naplója:
1492. április 4
Kedves Naplóm!
Katerina már három hónapja él velünk, és nagyon sokat fejlődött. Már nem az a műveletlen fiatal lány, aki januárban belépett az életünkbe. Rebekah-val tánc és illem órákat vesznek. Én pedig verseket olvasok fel, és angol nyelv elsajátításában segédkezem neki az elmúlt időkben. Míg Klaus a festészet rejtelmeibe avatta be őt. Már olyan látványos a fejlődése, hogy ha nem tudnám honnan jött, tényleg azt hinném, egy igazi nemes kisasszonnyal állok szemben.
Persze, a férfiak sem kerülik el. Klaus a kezdetektől fogva teszi neki a szépet és úgy tűnik sikerül is elérni ezzel a célját. Kolra persze most is lehet számítani. Niklausnak folyton keresztbe tesz, és próbálja Katerina figyelmét magára irányítani. Na, és persze ott van az a nyavalyás Trevor. Esküszöm, néha elképzelem, hogy letépem a fejét a helyéről. Reménytelenül szerelmes a lányba, és ezt még a vak is látja rajta, de valahogy megértem őt…
Katerina egy nagyon gyönyörű nő és bármelyik férfi boldog lenne, ha elvehetné feleségül. Köztük én is. Azt hiszem menthetetlenül beleszerettem ebbe a különleges lányba. Néha órákat töltünk együtt, és én mindig csak még többet akarok a közelében lenni. Éjjelente pedig róla álmodom. Ahogy a barna szemeivel rám néz, az a lelkemig hatol, és félek, nem tudom tovább titkolni az érzéseim iránta, de sajnos muszáj lesz…
Pár nap múlva telihold és Klaus feláldozza őt a saját önös érdekei miatt. Bár azt még az öcsém nem tudja, hogy nekem is van egy tervem. Meg akarom menteni Katerina életét. Holnap délután találkozok is egy boszorkánnyal ez ügyben.
Niklaus ezt úgy sem fogja megérteni, hiszen már rég nem érzett szerelemet senki iránt. Tatia volt az utolsó élő és lélegző személy, aki megdobogtatta a testvérem szívét. Szerinte az én Katerinám, csak egy olcsó utánzata a volt szerelmünknek és csak arra való, hogy megtörje az átkát, de én tudom, ez nem így van. Ő teljesen más, mint Tatia. Én ezt már rég tudom és remélem, ha megtudja, hogy meg akarom menteni az életét, majd velem tart, és együtt boldogok lehetünk az örökkévalóságig.
Kol szerint őrültség, amit vállalok a szerelmem miatt, azonban ha kell, az idők végezetéig menekülök Klaus elől, csak együtt lehessek vele. Rebekah pedig támogat a tervemben, ennek ellenére, mint mindig aggódik értem és fél, hogy újra egy koporsóban végzem. De Katerina nélkül rosszabb lenne, mint egy koporsóban ébredni…
Holnap új nap virrad, és én tele vagyok reménnyel….
Elijah-nak, a másnapra tervezett dolgait kicsit át kellett szerveznie, mert Klaus már előző nap szólt neki, hogy dolga lesz és szórakoztatassa a vendégüket kicsit. A férfi persze örömmel vállalta, de öccsének ezt nem mutathatta.
Katerina már az ebédlőben várta a legidősebb Ősit. A lány smaragdzöld ruhát viselt aznap, és a haját kiengedve hordta. csak egy kis fonattal díszítette, hogy ne lógjon a szemébe a haja. Elijah lélegzete majd elállt a nő látványától.
- Jó reggelt, Lady Katerina - köszönt az Ősi illemtudóan.
- Jó reggelt. Lord- viszonozta a lány a köszöntést egy mosoly kíséretében.
- Hogy van ma, kedvesem?
- Köszönöm nagyon jól. Mindennap hálás vagyok önöknek a vendégszeretetükért.
- Miénk a megtiszteltetés!
- A testvére merre van ilyen korai órán?- kérdezte Katerina, bár tudta, hogy Klaus már tegnap este elment és azóta nem tért vissza.
- Néhány elintézni valója akadt, de megkért arra, hogy szórakoztassam magát.
- Ó, erre semmi szükség uram, majd feltalálom magam.
- Ugyan, szívesen teszem, és amúgy i,s olyan gyönyörű tavaszi idő van. Menjünk és sétáljunk egyet. - javasolta a férfi.
- Ezer örömmel uram.
Elijah és Katerina egy remek délelőttöt töltöttek együtt. Olvasgattak sétálgattak a kertben. Majd az egyik pillanatban a lány elkezdett szaladni és vissza kiabált az Ősinek, hogy kapja el. Persze a férfi azonnal kapott az alkalmon és belement a nő játékába.
- El kell kapnia!- kiabálta Katerina játékosan- Ez a küldetése.
- Ha elkapom, akkor a játéknak vége. - állapította meg a férfi tőle szokatlan vidámsággál.
- Köszönöm, hogy velem volt ma.- rebegett hálát a lány ismét.
- Magányosnak tűnt, és megsajnáltam.- persze Elijah nagyon jól tudta, hogy nem puszta sajnálat miatt volt a nővel, hanem nagyon is élvezte a társaságát.
- Klaus azt ígérte, hogy velem tölti a napot, de nem tért vissza tegnap este óta. - panaszkodott Elijah-nak.
- Klaus a saját szabályai szerint él.
- Nagyon elbűvölő férfi. - mondta rezignáltan a nő. - Nehéz neki ellenállni.
- Tehát?- próbálta Elijah a lány érzéseit kipuhatolni.
- Nem tudom, miért udvarol nekem. Úgy tűnik nem is érdeklem igazából. - Katerina szomorúan nézet hol a vámpírra, hol a távolba.
- Sok kapcsolat alapult ennél kevesebbre. – védte öccsét az Ősi, bár az igazat megvallva magában örült annak, hogy a lány így vélekedik.
- Baj, hogy többet akarok?
- Trevor-tól többet kapott?- puhatolódzott Elijah miközben helyet foglalt Katerina mellett.
- Trevor azt hiszi, hogy szeret engem.
- De csak akkor igazi a szerelem, ha viszonozzák azt. Egyetért?- kérdezte. Katerina valami megmagyarázhatatlan csillogassal a szemében.
- Nem hiszek a szerelemben, Katerina. – Elijah sem hitt a fülének, amikor kimondta ezt a mondatot, hiszen igenis hitt a szerelemben és szerelme tárgya ott ült mellett, de abban a pillanatban úgy érezte ezt kell mondania. Klaus miatt, és azért mert szerette volna inkább tettekkel bizonyítani az érzéseit.
- Ezt nem tudom elfogadni, Uram. – mondta a lány kissé csalódottan, de mégis úgy mintha megpróbálná meggyőzni az Ősit arról, hogy igen is van miért hinnie a szerelemben. - Az élet túlságosan kegyetlen. Ha nem hiszünk többé a szerelembe, mi értelme van az életnek?
A vámpír egy pillanatra elgondolkozott és mosolyogva nézte Katerina-t. Abban a pillanatban legszívesebben elmondott volna mindent neki. Azt, hogy mennyire szereti és ő egy vámpír, valamint, azt is, miszerint a bátyja csak azért van vele, mert meg akarja törni az átkát, de nem kell aggódnia, hiszen már kitalált valamit, amivel életben tarthatja őt. Azonban nem tehette ezt a testvérével. Klaus zökkentette ki Elijah-t, a gondolatmenetéből, amikor kissé gúnyosan ezt kérdezte:
- Mit szakítok félbe?
- Visszatért. – mondta zavartan az idősebb Ősi, miközben a meglepetéstől hirtelen felpattant a padról.
- Hosszú éjszaka volt?- kérdezte látva öccse ingjét, bár ez inkább kijelentés, mint kérdés volt.
- Mi történt?- ment Nik felé aggódva Katerina.
- Verekedés volt a kocsmában. – mondta Klaus nyugtatásképpen a lánynak, majd kézen fogta a nőt és még egy utolsó cinikus mosolyt lövellt a bátyja fel, hogy tudja Kat az övé és senki másé.
Katerina még visszanézett Elijah-ra és fájdalom látszott a szemébe, hogy ott kellett hagyni az Ősit, de Nik ekkor átfogta a derekát és a lány már csak rá figyelt.
Elijah még egy ideig nézte őket, majd elfordult és a gondolataiba mélyedt. Aztán pedig elindult a találkozójára a boszorkányokkal.
AJÁNLOM AZ OLDALT
