1.rész
xD 2013.05.06. 19:30
-
1.rész: Áldott állapot a semmiből
Caroline ijedten és ziháltan ébredt fel az ágyából. Egy hirtelen mozdulattal az ágy melletti komódjához nyúlt és rögtön tárcsázott egy telefonszámot.
-
Hello Caroline! - Klaus hangja köszönt vissza a telefonból.
-
Jól vagy? – mondta rögtön mindenféle köszönés nélkül.
-
Jól vagyok. Miért? – Klaus halotta Caroline hangjában a félelmet. A határozott bársonyos hang most remeget és nem volt olyan erőteljes, mint régebben.
-
Semmi. Hagylak is tovább gonoszkodni. – Caroline úgy búcsúzott, ahogy köszönt. Sehogy csak lecsapta a telefont.
Caroline áthívta magához Bonnie-t aki még mindig nagyon rosszul nézett ki a Silas-szal megküzdött csata után. A rosszullét inkább lelki volt, mint fizikai. Elvesztette minden erejét amit az őse elvett tőle és nem tudja hogyan szerezze vissza. Ereje nélkül védtelennek érzi magát. Bár Jeremy jelenléte segített Bonnie-nak .
Elena vámpírként végre elfogadta magát és úgy tűnt végre kiegyensúlyozott lett. Miután mindkét Salvatore testvér kikerült az életéből. (Stefan és Damon az Elenával történtek miatt (a lány mindkettejüket kihasználta majd dobta teljesen átment Katerina-ba.) ) Úgy döntöttek tovább egy nő játékszerei sem lesznek és elhagyták Mystic Falls-t.
-
Nem tudom mi van velem! –kelt ki magából a szőke vámpír bársony kék nyári ruháját igazgatva.
-
Várj nem értem mond el még egyszer. –utasította Elena.
-
Azt álmodtam, hogy Klaust megölték emberré változtatták és megölték.
-
És mikor felkeltél rögtön felhívtad? –kérdezte Bonnie.
-
Igen, nem tudom miért!
-
Caroline az isten szerelmére! – kiáltotta el magát Elena.
-
A napnál is világosabb szereted Klaust és érdekel a sorsa. Az a Caroline Forbes akit ismerünk nem ülne itt az ágya szélén és pityeregne Tyler iránt miközben Klausra gondol! A Caroline Forbes, aki a mi barátnőnk cselekedne és megtudná mit is mond neki a szíve.
-
Igen egyetértek Elenával! – helyeselt Bonnie is.
-
Menj el New Orleans-ba. - Mondták szinkronban.
-
Igen! Elmegyek New Orlenas-ba! – ordította felállva az ágy széléről. Majd hirtelen visszazuhant az ágyra.
-
És mit mondjak? Szia Klaus! Jöttem kideríteni, hogy szeretlek-e?
Caroline New Orleans utcáin sétált . Azt sem tudta mit keres ott. Hogyan került oda, de már ott volt nincs vissza út. Az egyik sétányon sétált ahol boszorkányok jósolgattak festők festettek stb. Az egyik boszorkány utána szólt.
-
Te!- emelte fel a kezét a magasba mutatóujjával egyértelműen Caroline-ra mutatott.
A lány közelebb sétált az idős boszorkányhoz.
-
Mit akar tőlem?
-
Az aurád… - hallgatott el egy pillanatig. – Engedd, meg hogy jósoljak a tenyeredből.
-
Köszönöm, de nem szükséges.
-
Kérlek, egy idős asszony szeszéjeit elégítsd ki.
Caroline nem akarta megbántani az idős boszorkányt ezért leült elé és jobb kezét átnyújtotta neki. A boszorkány több percig Caroline kezét vizsgálgatta szó nélkül.
-
Ez érdekes. – mondta unottan.
-
Micsoda?
-
Az élet vonalad megszakadt és utána megint folytatódik mintha újjá születtél volna.
-
Pár éve nagy személyiség változáson mentem keresztül. Talán azt jelzi. – vonta meg a vállát.
-
Biztos. – bólogatott az idős hölgy. – Látom a szerelmed eléggé kacifántos.
-
Mit lát?
-
Két betűt.
-
Ne is fáradjon, lefogadom egy T.,és egy K-t lát.
-
K-t tényleg látok de T betűt sehol. A másik betű az M. M fogja beárnyékolni a szerelmed.
-
És mi köze van K-nak a szerelmemhez?
-
Úgy látom ő ad neked vissza valamit amit elveszítettél.
Caroline úgy érezte eleget hallott elhúzta a kezét . Felállt és öt dollárt a nő asztalára dobott.
-
Köszönöm a felvilágosítást, most mennem kell.
Car elrohant befordult a sarkon és már a francia negyedben találta magát.
-
Menj New Orlean-ba deríts, ki mit akarsz. - Idézte vissza a barátnőit.
-
A mocskos sikátorra ti sem gondoltatok ugye ? És hogy a fenébe fogom megtalálni Klaust?
Marcel két alattvalója hirtelen a lány elé és mögé került. Mielőtt bármit reagálhatott volna az egyik vámpír már el is törte a nyakát. Marcel egyik szabálya az volt hogy a városban felbukkanó vámpírokat vigyék a színe elé. Bizalmasai akik a napfény gyűrűt viselték mindent úgy tettek ahogy azt „királyuk” parancsolta. Caroline mikor magához tért rögtön a fejéhez kapott megrázta magát és feltápászkodott a nagy terem padlójáról ahová letették őt. Marcel trónja elé.
-
Mit keresel itt. – Szólt hozzá Marcel.
-
Semmi közöd hozzá – válaszolt nyersen Caroline.
Marcel felállt a trónjáról és lesétált Caroline-hoz. sétált körülötte majd a fülébe súgott egy mondatot.
-
Én vagyok a király. Úgy hogy válaszolj, ha kérdezem! – ordította már elvéve száját Caroline fülétől.
-
Enged el ! – Vízhangzott az ismerős hang a teremben. Klaus hangja volt mint mindig rideg és erőteljes. Marcel kővetői megtorpantak és Klaus előtt ketté váltak mint amikor Mózes ketté választotta a tengert ugyan úgy játszódott le a folyamat. És Klaus a ketté választott talpnyalók között Caroline-hoz futott.
-
Drága barátom. –kezdte Marcel nyájas hangnemben. – ha tudtam volna hogy hozzád jött a szőke ciklon akkor nem zaklattam volna.
-
Ő nem egy szőke ciklon ! – ordította Marcel képébe.
Klaus miután kiszabadította Car-t Marcel karmaiból elvittem Camille bisztrójába.
-
Két whiskey-t . – szólt Klaus Camille-nak.
-
Máris Nik. És ki a bájos hölgy?
-
Ő itt Caroline.
-
Á a híres neves Caroline.
-
Híres vagyok? - mosolyodott el Caroline.
-
Aha. – bólintott egyett Camille miközben kiszolgálta őket.
-
Hol van Sophie?
-
Felment.
-
Caroline itt hagyhatlak egy kicsit?
-
Persze. Nem is miattad jöttem menj csak nyugodtan.
Miután Klaus elment Caroline próbálta faggatni Camille-t kíváncsi volt hogy mit is mondhatott róla az ősi hibrid.
-
Semmi különöset. De eddig.. – hírtelen elhallgatott Camie.
-
De eddig? – kérdezett vissza azonnal Caroline.
-
Azt hittem Nik érzései viszonzatlanok.
-
Azok is én nem tudnék szeretni egy ilyen szörnyeteget!
-
Ő nem egy szörnyeteg.
-
Én is ismerem.
-
Szerintem félre ismerted. Tudom, hogy ezért meg fognak ölni, de menj fel a lépcsőn ahol ő ment fel és balra a második ajtónál megtalálod az igazik Nik-et.
Caroline úgy tett ahogy Camille mondta hisz hajtotta a kíváncsiság. Felérve az emeletre furcsa dolgokat hallott és felmerült benne a kérdés hogy lent miért nem hallott semmit.
-
Hogy van ?
-
Egyre rosszabbul, nem bírja sokáig. Fel tudtátok venni a kapcsolatot Rebekah-val?
-
Egyenlőre nem Elijah utána ment őt keresi. Keressünk valakit és átváltoztatom. Nem várhatunk a végtelenségig.
-
Nem! Marcel azt azonnal megtudná és rájönne. Mindenre.
-
Akkor őt is megölöm.
-
Nem a kegyeibe kell férkőznöd és belülről tönkre tenni tudni akarom hogyan képes kordában tartani minket. Tudni akarom mi vagy ki jelez neki ha varázsolunk.
Caroline vissza indult a bárpulthoz. Viszont egy recsegő parkettára lépet amit Sophie és Klaus is hallott azonnal kinyitották az ajtót. Caroline visszafordult és mosolyogva integetett nekik.
-
Sziasztok!
-
Ő egy vámpír? – szalad ki Sophie száján.
-
Sophie igen az de nem ő nem fogja.
-
Mit nem fogok? – kérdezte érthetetlenül.
-
Gyere be. – Sophie behúzta a szobába Caroline-t és akkor meglátta.
Haley feküdt a szobában nagyon sápad volt és gyenge árnyéka volt egykori önmagának.
-
Te jó ég! Te terhes vagy? Kitől? Tőle? – mutatott Klausra idegesen ordítva össze-vissza.
-
Igen, a baba az enyém.
-
De megfognak halni, mind a ketten. – vette át a szót Sophie. - A magzat túl erős és ha bár vámpír nem képes gyereket nemzeni Klaus vérfarkasként igen csak hogy a gyerek nem csak vérfarkas hanem vámpír tulajdonságokat is örökölt. Ő az első és egyetlen aki vámpírnak fogant.
-
Ezt nem értem. – Rázta meg a fejét Caroline.
-
A pici a vámpír tulajdonságai miatt belülről emészti fel Haley-t mert ő még élő. De ha a pici egy vámpír testében fejlődne, ugyan úgy fejlődne mint bármelyik másik baba. Meglenne számára az egyensúly, csak akkor kapna vért, amikor te is iszol. De így Haley testében nem tudja kontrolálni magát.
-
Caroline semmit nem kell tenned! szólt közbe Klaus.
-
Rendben . Segítek. Mit kell tennem .
-
Caroline. – Klaus megfogta Car csuklóját és magához húzta.
-
Nem várom el tőled, hogy segíts.
-
Nem neked segítek hanem magamnak. Így olyat élhetek át amit nem. Klaus tudom hogy fontos számodra a gyerek mert akkor már rég nem itt lennél és nem hagynád hogy parancsoljanak neked. Én segítek hogy megszülessen a baba ,ha te visszaadod nekem Tylert.
Klaus pár percig nem válaszolt mélyen elmélkedett. Látta ahogy Haley egy rosszabbul néz ki és halotta a pici lassuló szívdobbanását.
-
Rendben. - adta meg magát Caroline-nak. Csak akkor kapod vissza Tylert miután épségben megszületik a fiam.
-
Rendben.
Miután kezet fogtak Caroline közelebb állt Haley –hez. Sophie megfogta Caroline és Haley hasát és egy latin szöveget mormolt amit Klaus nagyjából értett is. Haley színe visszatért hasa lelaposodott. Caroline-é pedig kigömbölyödött, mint minden három hónapos kismamáé.
-
Rúgott ! –mondta mosolyodva majd odahúzta Klaus kezét a hasához.
|