2. rész: Vérszomj

Caroline a vendégszobában feküdt, amit maga Klaus rendezett be neki.  Az ágyon fehér szatén ágyneműk voltak . A falon aranykeretbe foglalt gyönyörű tájképek, amit még régebben Klaus festett. Caroline nem érezte jól magát ezért a szoba közepén lévő franciaágy szélén ült számára a legkényelmesebb pózban.  És az egyre nagyobb hasát simogatta még csak hét napja volt az ő testében a magzat. És a magzat három hónaposan lett átemelve az ő testébe. Caroline alakja megegyezett egy öthónapos kismamáéval.

• Tudom hogy éhes vagy. – Mondta a pocakjának sűrű simogatások között. – Klaus mindjárt hoz vért.
• Milyen kedves. – mondta Haley  az ajtófélfának dőlve. – Olyan aranyosak vagytok. De várj! Ő az én gyerekem. Attól hogy a te hasadban van, és itt simogatod meg beszélsz hozzá nem lesz a tied! Ő Klaus és az én gyerekem nem a tied! Jobb, ha ezt szemelőt tartod.
• Örülj, hogy megmentettem a te és a lányod életét!
• Lány? Honnan veszed ezt a hülyeséget? Biztos, hogy fiú lesz!
• Nem tudom, úgy érzem kislány lesz. És visszatérve Haley neked köszönhetem, hogy Tyler nem lehet velem. Úgy hogy ne tegyél úgy mintha szívességgel tartoznék neked. Mert te tartozol nekem.  Kérlek, menj el a hangod irritálja a picit.  Érzem. - Caroline nyomatékosan megfogta a hasát. – Túlzaklatott.

Elijah , Klaus és Sophie a temető egyik elhagyott kriptájában beszélgettek.

• Ennyi? – tette össze kezét Sophie.
• Sajnálom Sophie ennyit tudtam meg mára.
• De hát ezt eddig is tudtuk!
• Kicsi Deveraux örülj, hogy nem tépem ki most menten a légcsövedet a helyéről.  És légy hálás hogy eljátszom a 007-es szerepet.
• Jó akkor most rögtön meg is ölhetsz, de akkor a drágalátos örökösöd is meghal és vele együtt a béranyád is.

Klaust elöntötte a düh megragadta Sophie nyakát és a kripta falának csapta. Eltorzult az arca, mint amikor vért akar inni. 

Carolne-t hagyd ki ebből! – ordította a lány képébe. Ő nem sérülhet SOHA. Megértettél?

• Niklaus! – Szólt rá Elijah és lehúzta a boszorkányról.
• Hagyjál. – Rázta le magáról bátyja karját.
• Mennem kell! 

 Klaus kiviharzott, ahogy csak bírt.  De Elijah-nál nem volt gyorsabb. Megállította és próbálta visszaterelni a helyes útra, ahogy már annyiszor tette.

• Niklaus! Gondolkodj, és azután cselekedj! Sokan nem tudják, hogy mit érzel Caroline íránt. Ne áruld el a gyenge pontod..
• Köszönöm testvérem. De tudok vigyázni magamra.
• Magadra lehet, de hármatokra már nem biztos.

Klaus hazaérve megpillantotta Caroline nyaka körül a kékfoltokat.

• Mi történt veled?
• Engem nem bántott senki. A hülye boszik szerintem összekötötték magukat velem.
• Sajnálom. Szerintem én tettem.
• Klaus. – Állt fel nehezebben az ágyról!

Nem könnyű terhesnek lenni és félteni az életemet egyszerre. Nem olyan, mint amikor egy suli bált rendezek. Ez nehezebb. Kérlek, te ne fenyegesd az életem. Bocs életünket.  Hoztál vért?

Kérdezte mosolyogva. Caroline gyors hangulat ingadozásai még Klaus is csodálkozva figyelte.

• Persze.  Tessék. – Klaus átnyújtotta a vértasakot.  Amikor Caroline táplálkozott Klaus furcsa dolgokra lett figyelmes.
• Caroline most el kell mennem!  Sietek vissza.
• Jó menj, csak úgy sincs rád szükségem.  Kérlek, majd hoz még vért. Szia .

Klaus elrohant Sophie-hoz aki a szobájában készülődött a lefekvéshez. Klaus beugrott az ablakon.

• Mit tettél vele? – ordította nagyon ideges.
• Kivel mit ? Miről beszélsz?
• Caroline-ről!  Tudod mit halottam ma? Két szívhangot! – jobb kezén két ujjával hangsúlyozta a kettő jelentőségét.   
• Nem tudom. Talán a varázslat…- hallgatott el egy percig.
• Válaszolj Sophie! Nem bánthatlak de kérlek válaszolj!
• A varázslat talán ujjra élővé tette Caroline- t belülről és a magzat bár a vérfarkas éned miatt jött létre volt benne vámpírgén is, ami úgy látszik nem halt el.
• Mit akarsz ezzel mondani?
• Hogy a magzat nem lesz hibrid! A vámpírgének kiváltak belőle és Caroline újjá élet petesejtjei magához vonzotta.  Ő már nem csak a Haley-vel közös gyermeked hordja a szíve alatt. Hanem a ti közös gyereketeket is.  De ha tényleg ezt történt, akkor siess vissza hozzá. Mert szerintem most az étvágya kielégíthetetlen.

Caroline eltűnt Sophie-nak igaza volt Caroline-on eluralkodott a vérszomj.  New Orleans egyik sötét utcáin már több mint hat embert hagyott maga után teljesen lecsapolva, de még mindig inni akart.

Hirtelen felbukkantak Marcel követői, de nem a bizalmasai, mert rajtuk nem volt még napgyűrű.

• Hé kiscsillag. Most megszegtél pár szabályt.

 Mondta az egyik vámpír majd közelebb ment hozzá, hogy elfogja Caroline- t és Marcel színe elé vigye.  De Caroline gyorsabb volt sokkal gyorsabb. Megragadta a vámpírt és őt is lecsapolta. Majd elhajította. A többi vámpírra rávicsorított, akik félelmükben elrohantak. Klaus hirtelen Caroline elé ugrott megragadta a lány karját és megrázta.

• Caroline ! Ez nem te vagy! Te nem vagy gyilkos. Nézz rám. Klaus jobb hüvelyujjával megemelte Car állát, hogy a tekintetük találkozzon.
• Te jobb vagy ennél. Jobb vagy tőlem.

Caroline hipnotikus állapota megszűnt. Körbe nézett és ledöbbent a látványtól. „Én tettem?” „Nem az nem lehet!” Ordította sírva Klausnak. Az ősi hibrid magához ölelte Car-t és próbálta megvigasztalni.