Silas miután Stefant beledobta a folyóba a Salvatore panzió felé vette az irányt. Elenát, már hetek óta figyelte és nem tudta kiverni a fejéből. Így szerette volna már közelről is megnézni azt a gyönyörű nőt, akit a két testvér annyira szeretetet. Út közben mégis egy régi emlék járt a fejében élete nagy szerelméről, Amaráról

Amara ugyanis – bár ezt Katherine és Elena sem tudták- a „Petrova” vérvonal eredetije volt.

  I.e. 153, Valahol Görögországban

Távol a sivatagban Silas és Amara éppen titokban találkoztak, hiszen a nő már másvalaki asszonya volt.

Isaiah tekintélyt parancsoló ember volt és az érzéseit nem nagyon tudta kimutatni szeretett felesége felé, ilyen módon a kapcsolatuk már kihűlt és megromlott. Így Amara, Silas mellett találta meg a boldogságot, de csak titokban szerethették egymást. Viszont a férfi többet akart és minden találkozásuknál próbálta meggyőzni szerelmét arról, hogy hagyja ott a férjét.

•       Olyan gyönyörű vagy.  Nem bírom tovább titokban tartani azt, amit irántad érzek.

•       Elég! –szakította félbe Silas-t. – Tudod jól, hogy férjem életed szegné, ha erre rájönne. Szeretlek, de a titkunkat óvnunk kell. Jól tudod, férjem milyen erős és mikre képes az ember védtelen ellene.

Silas a gondolataiba mélyedve lépett be a Salvatore házba, amikor meglátta a nappaliban lévő Elenát. Ugyan olyan szép volt, mint 2000 éve Amara és a férfi azt remélte talán végre megkaphatja azt, amit annyi évvel ezelőtt elvesztett és mely annyi erőt adott neki börtönében.

•       Stefan! – vette észre Elena.

A férfi odasétált hozzá és közben azon gondolkozott, hogy milyen egyszerű lesz is átvenni az árnyékmása helytét, hiszen a médium képességeivel mindent tudott arról mi is folyt itt mielőtt Stefan elindult volna eltűntetni a megkövült testét.

Bár Elena nem a hasonmását választotta Silas úgy gondolta bármikor megszerezheti a lányt, ha kitartó lesz… Márpedig az lesz, mert kapott egy újabb esélyt az élettől.

A gondolatmenetet azonban már nem tudta végig vinni, hiszen Elena közbe vágott.

•       Damon elmondta. - kezdett bele a lány

•       Mégis mit? – nézett rá értetlenkedve az ősi vámpír

•       Hogy miket mondtál neki, amikor elvitted Silas testét.  Sajnálom, hogy megbántottalak, de nem akarom tovább játszani ezt a szerelmi drámát. Sajnálom, boldog szeretnék lenni Damon-nel. Tudom, hogy te jobbat érdemelsz. Kérlek, ne haragudj.

•       Én sosem tudnék megharagudni. – mondta és megnyugtatásként megfogta Elena kezét.

•       Talán egy másik univerzumban boldogok voltunk együtt, és bármire képes lettél volna értem. De most együtt kell élnem a döntéseddel, és ha már a szerelmed nem lehetek, akkor talán barátként mégis melletted állhatok.

•       Köszönöm, hogy ilyen megértő vagy Stefan- azzal Elena felállt és kiment a nappaliból.

Silasnak pedig egy újabb emlékkép szökött be a gondolataiba amikor, hallotta Elena kiről beszél telefonon.

A Bennett vérvonal is az ő idejében keletkezett és pontosan tudta, hogy a mai napig fent is maradt.

I.e. 153, Oetsiyah sátra

Silas is boszorkány családból származott így jól barátságban volt a Bennett vérvonal alapítójával Qetsiyah-val, és tudta, hogy a nő minden megtenne érte csak együtt lehessenek.

Egyik nap éppen hozzá tartott, amikor eszébe jutott az egyetlen megoldás arra, hogy a szerelmével lehessen, és egy nap – Legyen az bármilyen messze – felvállalhassák szerelmüket. 

•       Kérlek, segíts nekem! – kérlelte Silas Qetsiyah-t.

•       Mégis miben kéne segítenem?  

•       Halhatatlan szeretnék lenni – időt nem pazarolva közölte is a boszorkánnyal az ötletét Silas.

•       Mint warlock te is tudod, hogy ez, még ha lehetséges is nagyon veszélyes varázslat.

•       Gondolj bele Qetsiyah – kezdet el a kérlelés Silas – ha halhatatlanná teszel engem, akkor akár életed végéig együtt lehetünk, vagy ha szeretnéd örökön-örökké.

•       Ha elvégzem ezt a varázsigét, akkor a boszorkány képességeid megszűnnek, én pedig szeretnék az maradni, de ám legyen. Igaz te nem csak egy egyszerű warlock vagy de médium is, így ezek a képességeid megmaradnak.

•       Köszönöm drágám! Annyira boldoggá teszel.

•       Teliholdkor keress fel újra akkor, amikor a hold eléri a tetőpontját elvégezzük a szertartást.

Silast egy ismerős hang visszarántotta a valóságba. Nem tudta kié lehet az, csak azt, hogy Elena telefonjából jön…

•       Szia, Elena most indulok haza. Jeremy jól van itt maradt, de sajnos a másik hír is igaz. Liz nem rég találta meg – Damon pont be akarta fejezni a mondatot mikor a lány a szavába vágott.

•       Ki ne mond! Bonnie halott? Tényleg halott? 

•       Attól tartok igen bár kicsi Gilbert nem volt túl segítőkész. Megigéztem, hogy mondja el az igazat.

•       Hogy mit csináltál…?!

Silas már nem hallgatta tovább a beszélgetést.

Szóval Qetsiyah kis boszorkány rokona halott?!- morfondírozott el az legősibb vámpír.

Örömére szolgált ez az információ, de az, hogy Damon él és létezik cseppet sem volt nyugtató a számára… Az ördögi kör tovább folytatódik csak most Isaiah helyett Damon birtokolja a hőn áhított nőt. Qetsiyah átka utolérte.

·         Mennem kell. A Bonnie meghalt és el kell mondanom ezt Caroline-nak, és ott van még Jeremy is. – mondta Elena sírva.

·         Veled mehetek, ha gondolod.

·         Nem kell Damon már vár rám, de azért köszönöm.

Hát persze Damon – gondolta magában.

Silas még egy kicsit mérgelődött ugyan amiatt, hogy Isaiah-nak is van egy árnyékmása, de aztán fogta magát és elindult a Grill felé, hátha Elena és az a kis másolat ott lesznek, de ekkor nem várt fordulat következett…